 |
| A legelső borító, amivel a WATTPAD-on megjelent a történet. |
Hirtelen nem is tudom hány éve született meg a FÉLVÉREK története a fejemben. Régen. De, hogy hogyan kezdődött az mindig eszemben van....
Egy kusza zavaros netes ismeretség... Határozottan itt vannak a gyökerei. Ezzel az ismerőssel volt, hogy kis novellákat írtunk együtt, csak úgy a magunk szórakoztatására. Szerettem, ahogyan ír! Ugyanis olvastam tőle "fióknak írt", történetet is. Hogy, hogy nem egyszer kipattant a fejünkből, hogy mi lenne, ha a kis novellákon túl lépnénk, és együtt írnánk egy regényt?! A kezdeti lelkesedés meg volt! Megszületett a történet gerince! Egy vámpír lány és egy farkas fiú románca. Ugyanis ő inkább a vámpíros történetekhez vonzódott én meg mi tagadás inkább farkas párti voltam... vagyok :) Megbeszéltük, hogy indítunk, a karakterekhez képeket keresgéltünk a neten, agyaltunk és egyeztettünk hogyan fogjuk megírni pl. a közös párbeszédket stb...
Én határozottan felvillanyozódtam a közös projecttől, s ahogy egyszer meséltem róla egy munkatársamnak, kedvet kapott ő is az íráshoz. Felkeltette érdeklődését a történet, egyre többet beszélgettünk róla, ötletelt aztán megkérdezte, hogy csatlakozhatna-e? Mindig is szerette volna kipróbálni az írást. Neki is lett egy karaktere, ami megszületett a fejében. Ő ragaszkodott az emberhez és a vadász stílussal szimpatizált.
Ezek voltak a nagyon-nagyon kezdetek, amikor a történet és a szereplők még csak alakulóban voltak.
Ismerősöm (amit persze megértek!) lassan elbizonytalanodott. Két kicsi gyerek és a munka mellett, azt mondta, nem tud úgy benne lenni az írásban, ahogy én. Aztán végleg kilépett a közös munkából, nem sokkal később a kollégám is külföldre költözött, és a közös projekt felbomlott.
Maradtam én, és fő gerincnek a farkas fiú. Én és a rengeteg gondolat esemény a fejemben, ami egyre csak kígyózott és dagadt. Végül leültem s újragondoltam az egészet, és a megmaradt kis karakterem köré felépítettem az ő életét, világát.
Ez volt Dean!
Így kezdődött...
Elkezdtem megírni E/1-ben Dean történetét.
 |
| A jelenlegi borító. Így készült lépésről lépésre. |
Wow...de jó, nogy megosztottad a kezdeteket, szeretem az "így kezdődött..." történeteket :) Nem is gondoltam volna, hogy közös projektnek indult. Érdekes, anno, még sulis koromban én is írtam közös ff-et egy lánnyal, akről semmit se tudtam, nem ismertem, de egy ideig jól elírogattuk együtt a sztorinkat. De nekem ott volt az iskola, meg akkor is írtam több sztorit, amikre így nem jutott időm, meg a történet is kezdett egy olyan irányba menni, ami nekem már nem jött be *-* Szóval kiléptem, és a lánnyal így a kapcsolatom meg is szakadt, de jó emlékként gondolok rá azóta is.
VálaszTörlésA borítóidat mindig is irigyeltem, olyan igényes és művészi! Jó lehet, hogy ennyi mindenhez értesz, zene, rajz, írás!!! Kívánom, hogy mindig a neked tetsző úton halajd :) <3
Amúgy az összes írásodat tervezem elolvasni, bár lenne jó sok időm erre :)
Köszönöm a jó kívánságokat! :) Zene? Hááát ha a sámán dobolás a zenéhez tartozik... :D Azon kívül semmilyen hangszeren nem tudok :)
TörlésIgen, szerintem az is zene!!!!Mindenképpen!
TörlésÉn konkrétan tényleg nem tudok semmilyen hangszeren, nagyon régen akartam volna zongorázni, vagy orgonán játszani (egyik barátnőm kántor a templomban) , de ahhoz nem ártana a kottát is ismerni. A hugom furulyán játszik, vizsgája is van belőle, mert a munkájához-óvónő-kell, irigylem is ezért.
Na én kamasz koromban gitározni kezdtem el tanulni, csak (akkor tapasztalatlanságból) túl nagy gitárt vettem. El is ment a kedvem, hogy erőlködjem lefogni a bundokat :D Aztán nem is olyan rég felnőtt fejjel egy alkalmazással a fiam elektromoss gitárján elkezdtem tabolatúra alapján lejátszani néhány számot. Hát az még megmaradt bennem :) Tabolatúra után úgymond lepengetni dalokat :) Ennyire korlátozódik a gitártudományom :)
TörlésTök jó lehet gitározni! Ügyes vagy! Apukámnak van kettő gitárja, egy akkusztikus és egy elektromos, ő valamennyire tud rajta játszani, hobbiszinten úgymond. Én csak távolról csodálom a hangszereit, nem mertem még velük közelebbről megismerkedni *-*
TörlésDe ezek szerint nálatok a zene a családban marad? :)
Hát a fiatalabbik fiam, aki a gitárt vette (amit azóta eladott, aztán megint vett és megint eladott :D ), kipróbálta a szintetizátort is :) Egyiken sem tanult, csak úgy magától autodidakta módon. Random hallomásból játszott le azon is pár kedvenc zeneszámából egy-egy részletet. Egyébként egyik hangsszerbe sem merült el túlzottan, csak úgy belekóstolt, kipróbálta.
Törlés